Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A magyar történet VIII.

2012.05.30

         A budai könyvsajtó

"Jogosult büszkeséggel szokta hirdetni" - írja FRAKNÓI VILMOS (Akadémiai Értesítő, 1898, 174. l.) - "a magyar nemzet kifejlett kultúrai érzékének bizonyítékául azt, hogy a könyvnyomtatás meghonosításában hazánk Angliát, Spanyolországot, Ausztriát, Lengyelországot több esztendővel megelőzte. Ekkorig az volt az általános nézet, hogy ezt a dicsőségünket Geréb Lászlónak, Mátyás király unokaöccsének köszönhetjük; mert ő lett volna az, ki mint budai prépost Hess András nyomdászt Olaszországból meghívta, Budán megtelepítette, általa a Budai Krónikát kinyomatta, amely 1473-ban az őhozzá intézett ajánlólevéllel látott volna napvilágot. Azonban Geréb László sohasem volt budai prépost; a Budai Krónika élén álló ajánlólevél nem őhozzá van intézve. Múlt századbeli történetíróink a rendelkezésökre álló okiratokban 1468-1475 között László budai prépostot, 1476-tól pedig Geréb László erdélyi püspököt találván, ebből a két tényből azt az önkényes következtetést vonták le, hogy a budai prépostból lett Geréb László erdélyi főpappá, s így a Budai Krónika ajánlólevelének László prépostja Geréb Lászlóval azonos. Ezen kombináció alapossága iránt ekkorig kétség sem merült föl." FRAKNÓI VILMOS a vatikáni levéltár okirataiból kétségtelenül kiderítette, hogy az a László budai prépost, ki Hess András könyvnyomtatót Magyarországba hívta, Karai László volt, ki 1470 őszén Rómában járt, kieszközölni II. Pál pápa erkölcsi és pénzbeli támogatását Mátyás király csehországi vállalata számára. Rómában látta a három évvel ezelőtt német mesterektől fölállított könyvnyomtató műhelyt, s ugyanakkor szerződtette a német munkások egyikét, Hess Andrást. Karai László 1485-ben halt meg mint budai prépost. Hess András budai sajtója alól csak a krónika került ki és két apróbb termék. Nyilván az általános részvétlenség miatt szakadt félbe munkássága. Hogy aztán a mesterrel mi lett: eddig nem tudni.

                        A budai egyetem

Hogy Mátyás király Budán negyvenezer tanuló számára kezdett akadémiát építeni, elsőben HELTAI GÁSPÁR említi. Két XVIII. századbeli történetíró, KAPRINAI ISTVÁN (Hungaria diplom. I. k. 71. l.) és WALLASZKY PÁL (Tentamen hist. litt. 59. és köv. l.) már bővebben szól erről a dologról. A rengeteg nagy épület a budai Víziváros legvégén épült. A terv szerint két hosszú, tágas udvar közül a nagyobbikat három oldalról kétemeletes házak veszik körül, melyekben annyi szoba lesz, hogy negyvenezer tanuló kényelmesen lakhatik bennök a király költségén, kellő fegyelem alatt. Körös-körül hét nagy zárt csarnok, mindenikben díszes oszlop, kristály lámpásokkal, magas előadószék a professzor számára és emelkedő padsorok a hallgatóknak. A nagyobbik udvar negyedik oldalán lesz a professzorok lakóháza, mely egyszersmind a kis udvarra is szolgál. A kis udvar nyugati oldalán lesznek a tisztességes lakások az orvosok, patikáriusok, borbélyok, továbbá a betegek és a lábadozók számára; az északi részben laknak a gazdák, sáfárok, szolgák, pékek, serfőzők; ugyanott vannak a borospincék, éléskamrák és szellős csűrök. A keleti oldal közepén lesz a nagy kapu; ugyanott az akadémia fő elöljárójának pompás palotája. Ez elöljáró alá van rendelve valamennyi tanuló, lector, mester és doctor. A déli oldalon, Buda felé, csupa műhely és bolt, melyben a kézművesek munkáikat, a kalmárok áruikat rakják ki, de ott lakniok nem szabad. Az intézetet mindenkor egy esztendőre látják el élelemmel, hogy se a tanulók, se a tanítók, se a szolgák ne legyenek kénytelenek minduntalan a várossal érintkezni. Ez volt Mátyás király nagy terve.

Minderről SALAMON FERENC Budapest történetében ezt a kritikát írja: "Mondják, hogy Mátyás egy nagyszerű egyetem tervén dolgozott, oly nagyszerűn, amilyen sohasem volt, sőt tán elmondhatjuk, sohasem is lesz a földön: negyvenezer tanuló lakott volna benne, amennyi lakosa nem volt sem Budának, sem Pestnek, sem akármely magyarországi városnak abban az időben. Az illető tervet nem az egyetem, hanem egy állandó tábor tervének tekintem, mert alakjára nézve római castrum. Legelfogadhatóbb, hogy a Gellérthegytől délre eső tájon volt ezen hegy lankásan körülárkolva, egy hajóhíddal keresztül a Dunán. Szóval Mátyásnak terjedelmes árkolata a Duna partján, Budán alól, nem éppen közművelődési, hanem közvédelmi intézkedés akart lenni." SALAMON kétségével szemben érdekes az olasz BRANDOLINI egy, a köztársaságot és a királyságot összehasonlító dialógusa, melyben az egyik közbeszóló, maga Mátyás, említi, hogy a párizsi egyetemen harmincezer tanulót oktatnak a tudományokra. De francia forrásokban (minő CREVIER nagy műve: Histoire de l'Université depuis son origine jusqu'en l'an 1700, Paris, 1761) nem találom a deákoknak ilyen hihetetlenül nagy számát. A legsűrűbb népesség is csak öt-hatezer körül járhatott.
 
                             Száraz Albert

Hogy Albrecht Dürer, a nagy német képíró (sz. 1471, † 1528) magyar származású volt, mindig tudtuk. Hiszen maga írja ezt meg autobiográfiája elején. De sokáig azt hittük - és még ma is akad, aki hiszi -, hogy Dürer családjának Száraz volt az eredeti neve. Ezt a német dürr szóból csinált etimológiát, azt vélem, PONORI THEWREWK JÓZSEF gyártotta, és bocsátotta világgá egy Dürerről 1844-ben írott füzetében. HAAN LAJOS békéscsabai prédikátor 1878-ban kiadott művecskéjével teljesen tisztázta a kérdést. Bebizonyította, hogy az az Eytas község, melyet Dürer családi fészkének állít, a Gyula mellett fekvő Ajtós falu volt, melyet a törökök pusztítottak el a hódoltság alatt. Dürer magyar neve tehát Ajtósi. Erre vall a család nemesi címere is, mely hármas halmon kitárt ajtót ábrázol; de meg Dürer nem egyszer írta magát Thürer-nek, ami az Ajtósi egyszerű fordítása. A sokáig komolyan emlegetett Száraz tehát csak a délibábos nyelvészkedés gyártmánya, sok társával egyben, akiket, ha elé akarnék sorolni, épp teli lenne velük ez a kis könyv.

                           II. Lajos törpesége

A bécsi udvari múzeum ama részében, melynek hivatalos neve Kunsthistorische Sammlungen des Allerhöchsten Kaiserhauses, a XXV. teremben, 69. szám alatt, megvan II. Lajos királyunknak egy teljes páncélöltözete.[17] Az 1896-i millenniumi kiállításra leengedték Bécsből az ereklyét; s itt nálunk ezt az évszámot írták rá: 1526. Ebből sokan azt hirdették, hogy II. Lajos ezt a páncélt a mohácsi csatában viselte, mikor már húszéves volt. A páncél pedig oly kicsiny, hogy viselője, ha húszéves vala, csak törpe lehetett. Ezt a tudákosabbak is hiszik; mert II. Lajosról az a közhiedelem, hogy idétlen, kis termetű ifjú volt. E hiedelem forrása CSEREI MIHÁLY Históriája, melyben az van: "Lajos király felől négy nevezetes dolgot írnak a historicusok, tudni illik; 1. ante diem natus;[18] mert az anyja holta után metszék fel a holt testet a doktorok, s úgy vevék ki méhéből a gyermeket, s nagy mesterséggel úgy nevelék, amíg születésének rend szerint való ideje eljöve; 2. ante diem barbatus;[19] mert tizenöt esztendős korában már bajusza, szakálla nagyon kijött vala; 3. ante diem uxoratus;[20] mert még tízesztendős nem vala, mikor megmátkásodék; 4. ante diem mortuus;[21] mert igen ifjú korában a mohácsi mezőn szultán Szolimán török császár nagy erejétől megvereték, a harcon az egész magyarországi püspökök, urak ott veszének. Aznap lőn vége a magyarországi birodalomnak, mert maga a boldogtalan király futtában a Carassus, kit magyarul Csele pataknak neveznek, sáros vizében dőle mind lovastul, s ott fullada meg." - Azt a bécsi páncélt II. Lajos több okból nem viselhette Mohácsnál. Először is minden egykorú író vallomása szerint bizonyos, hogy a fiatal király korát meghaladó magas termetű és erős ifjú volt; másodszor az a páncél nem hadi fegyverzet, hanem bajvívó játékhoz való; amit minden szakértő szem első pillantásra meglát: a mellvért jobb oldalán, a hónalj mellett megvan az az acél csukló, mely arra való volt, hogy az "öklelő fa" végét tartsa. Ez a páncél tehát II. Lajos gyermekkori torna-fegyverzetéhez tartozott. A bécsi gyűjtemény katalógusa szerint 1520-ból, vagyis a király tizennégy éves korából való. De alkalmasint még régibb, mert nagysága tíz-tizenkét éves gyermek alkatának felel m
eg.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.