Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora VI.

2012.05.30


Kedves naiv utóirata van egy következő évi ilyen felköszöntő névnapi versecskének, melyben előfordul »Légy boldog jó atyám« s amelyet szépen leírva nyújtott át a következő alájegyzéssel: »Bocsánatot kérek kedves drága apám uramtól, hogy 'te'-nek mertem szólítani, de ez a vers miatt van így.«

Sokkal többet ígérők a kis Jókai rajzolásai. Csodagyereknek ezekben látszik. Groteszk játékai közben gyakran nyúl palatáblájához és a griflihez s pompásan rajzolja le természet után az állatokat. Egyszer-másszor emberarcokat talál el meglepően. Apja dicsekedve mutogatta mindenfelé a Roth-család gyilkosának arcképét, melyet a kis fiú a palatáblába bevésett. »Móric már most is jobban rajzol nálam.« A boldog apa előtt, ki kisebbik fiában saját énjét látta megújulva, Raffael és Michelangelo dicsősége lebegett (mert a túlzásokra ő is hajlandó volt), elhatározta ez irányban való képeztetését. Tervezett, kovácsolt, hogy valami mesterrel taníttatja, később kiküldi Münchenbe, festőiskolába, a vakációk alatt minden évben utazni megy Olaszországba, hogy képtárakat lásson. Mindebből, úgy látszik, csak annyi valósult meg, hogy a később tragikus véget ért különc, Orbán Gábor, akiben Rafaelből igen kevés volt, órákat adott neki a rajzolás rendszeres fogásaiból.

Sokat és sokfélét tanul, mindig a könyveket bújja s mikor a következő két évben mint conjugista és declinista is kitűnő kalkulust hoz haza, az osztálytanára Keresztesi-Barta József nagy szöget üt a szülők fejébe azzal a mondásával: »Nem szeretem a gyerekben, hogy nem volt a verekedők lisztáján egyszer sem.«

Az 1834-35-iki iskolai évben Sörös Lajos professzorsága alatt lesz grammatista. Ekkor éri el tizedik évét, de termetre még most is igen apró és vézna. Ez a Sörös is nagy hatással lehetett rá. Zamatos, színes humortól bearanyozott előadását fölszítta, mint a száradt, szomjas föld az esőcsöppeket. A szegény kisfiú tele van szentimentalizmussal, fantáziája buján termi a dudvát, s az időpont is, melyben fejlődése kezdődik, szerencsétlen. A finom lelkek a »Werther keservein« éldelegnek. A múzsák szomorúfüzek alatt ülnek. A regényhősök és hősnők a temetőben bolyongnak. Az egész irodalom német piacról jön, szinte azt a célt látszik szolgálni, hogy az embereket elképzelt szerencsétlenségekkel megríkassa, vagy egymásra halmozott rémes szomorúságokkal megrázza. Csak egy egészséges termék van még - a magyar anekdota, melyben megfigyelés és élet lüktet. Azért megbecsülhetetlen nekünk e kis köpcös emberkének, e Sörös Lajosnak a közbejötte, aki még a matézis alapelemeit is egy-egy vidám, sokszor pajkos anekdotával világítja meg. Magyaros észjárása, egyszerű, de érvtől duzzadó logikája s a derült világnézlet úgy hat a kis Jókaira, mint a kinyitott zsalu olyan valakire, aki félig ébren, félig alva a szobai homályban kísérteteket és szörnyeket lát a falakból kilépni s - most egyszerre tódul be a napfény és szétfutnak vagy legalább halványodnak a látományok.

E Sörös Lajos jó szerencse rá nézve, nem kisebb és nem nagyobb, mint aminő a legtöbb nagy ember életfolyamatjában mutatkozik. Sőt az effajta szerencsék átvihetők minden dolgokra. Róma azért éri el nagyságának óriás dimenzióit, mert úgy jönnek elő a fejedelmei, amint éppen szüksége van, mintha rendelve volnának, úgyhogy a múlt század némely történetírói a fejüket csóválták s abban a körülményben, hogy e fejedelmek a nemzeti szükség szerint lépnek ki a gondviselés kapuján, meginog hitük a farkas által szoptatott Romulus utódainak létezésében s komponált voltuk után kezdenek kutatásokat.

Hát itt is kellett e Sörös Lajos. De mi minden kellett még ezenkívül, hogy ez a beteges irányban induló fantázia olyan gyümölcsöket hozzon, aminőket hozott. Hogy jönnek elő új és új professzorok, versenyre ingerlő társak, szükséges városok a maguk elütő viszonyaival és hangulatával, sőt jönnek a megfelelő sorrendben az események is éppen olyanoknak, aminők egyedül alkalmasak, hogy ez az elme kibontakozzék.

Ebben az időben írt zsengéin természetesen nem látszik még a Sörös befolyása. Sőt ekkor ír meg egy rémdrámát »Hohenheim Fridrik, vagy a meggátolt gyilkosság« címen, amit diáktársaival el is játszottak a kocsiszínben. Minden van ebben, csak a Sörös humorából és egészséges logikájából semmi.