Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


DEÁK FERENC: ADOMÁK IV.

2012.05.30

                  Világos!

T. megye G. kerületi képviselője választóinak községenkint megküldte a Deák 1866. febr. 22-ki beszédjét, melyet a nép örömmel fogadva olvasgatott.
Egy községben, a mint épen a legtudósabb ember a helységből az összegyültek előtt olvassa fenhangon, e kitételhez ér: "a villámháritó is, ha megrozsdásodik, nem háritja el a villámot. Az ügyes gazda kidobja a rosz villámháritót, tesz helyébe ujat; de nem fogja mondani, hogy a villámháritó alkalmatlan és helytelen", - igy értelmeztetett: "lássák, komám uraimék! ha az én szénahányó vasvillám megrozsdásodik, elromlik, nem használhatom; eldobom és mást csináltatok, mert a nélkül nem lehetek." Mit a többség megértvén, eképen nyilatkozott: bizony csak derék egy ember az a Deák teins ur, hogy az ur Isten tartsa meg sokáig jó egészségben; milyen világosan tud beszélni, hogy a magunk forma szegény ember is megértheti.

                      Egy kis Fricska.

Mint minden ember tudja, a képviselőház nagy többsége 1866. év tavaszán minden vitatkozás nélkül akarta elfogadni Deák válaszfeliratát; hanem a jobboldaliak kivánták, hogy legyen egy kis disputa.
Mikor aztán már igen is hosszura nyult a kölcsönös szónoklatok sora, akkor minden oldalról elkezdtek könyörögni Deáknak, hogy szóljon már bele s vessen véget a vitának.
A megszólitott aztán azt felelte:
De barátim, nem addig van a! - azt mondom én, a mit a czigány, mikor aratni hivták, hogy a kik elszórták a magot, azok csak szedjék is össze.

                     Nincs a helyén.

Nagy derültséget okozott 1866-ban az országgyülésen az, hogy Deák Ferencz elhagyta a helyét, mely tudvalevőleg a centrum közepén volt s átment Ghyczy Kálmánhoz, ki a baloldalon ült, s leült melléje discurálni.
Egyszer csak szólitja a jegyző:
"Következik Deák Ferencz!"
"Nincs itt!" kiáltják többen a centrumból.
"Itt van biz az - szólt Deák felállva Ghyczy mellől - csakhogy nincs a helyén!" S azután csak onnan a baloldalról mondta el egyikét legremekebb beszédeinek.

                Szerény és kedélyes.

1848. márczius tizenötödike Deák nagy hazánkfiát véletlenségből Zalamegyében Kehidán találta.
Azonban a pozsonyi országgyülés hova tovább mindig élénkebben érezte Deák jelenlétének szükséges voltát.
Ez oknál fogva Z.-Egerszegen a hazafiak márczius 16-án közgyülést tartottak, mely 11 órakor azon végzés kimondása után oszolt el, miszerint Deák Ferencz a követség elfogadására megkérendő.
A Deákhoz intézett felszólitás szóról szóra igy hangzott:
"Kedves barátunk! Bécsben az alkotmányért vivó polgárok vére folyt.
Metternich absolutistikus irányu kormánya megbukott.
Apponyi leköszönt.
Ily roppant fontosságu körülmények között alkotmányunkat és a trónt a nép felkarolása által szilárditani elhatározott komoly szándokunk.
Szükségünk van azért reád, s bizton vártjuk minél előbbi jelenlétedet." Pozsonyban 1848. márczius 14. hiveid. Aláirva számos alsó- és felsőházi tag.
Nagyszámu küldöttség készült útnak Kehidára. A lelkesedés általános volt; magával ragadta a megye keresztyén és izraelita lakosait, kik hasonlóképen számosan készültek Kehidára.
Az ünnepélyes beszéd-tartásra a megye másod-alispánját kérték föl; ki annyira örvendett e kitüntető megbizásnak, hogy a megelőző egész éjen át nem aludt, hanem beszéde megirásával foglalkozott. Másnap bezárkózott szobájában s még ebédre sem jött ki, a tartandó beszédet magolván be.
Hiusága, büszkesége, reménye, ugy szólván egész valója e beszédben központosult. Nem csodálható tehát, hogy alig várta a perczet, midőn a nagy hazafi előtt elmondhatja.
Azonban a nagy férfit szerénysége tiltá, hogy a készülőben lévő megtiszteltetést, bármi csekély volt is az érdemeihez képest, Kehidán bevárja.
Értesülvén Horváth János kamarás által hozzá küldött másolatokból az országgyülési felszólitásról, s meglévén győződve, hogy Zala rendei el nem maradhatnak: már 16-án 5 órakor Z.-Egerszegre érkezett.
"Bejött Deák!" kiáltanak mindenütt, s néhány percz mulva megteltek szobái tisztelőivel.
Megjelentek tisztelkedni a városi tanács s az izraeliták előbbkelői.
Hat óra után megérkezett a megye másod alispánja is, s azonnal Deákhoz sietvén, megbizásának eleget akart tenni s megfelelő positurába vágta magát, hogy ki tudja hány nap óta betanult beszédét annak módja szerint ünnepélyesen elmondja.
Azonban Deák nem hagyta őt szóhoz jutni s a következő kedélyes szavakkal előzte meg:
"Ne csináljatok belőle formalitást, - ugy mond - tudom mit akartok. S ámbár roncsolt egészségem miatt tán nem fogom győzni a munkát; mindazonáltal ne vádoljon engem senki arról, hogy a haza hasznára nem tettem a mit tehettem. Elmegyek."
Elképzelhető a szegény alispán vigasztalhatlansága, ki több napi fáradságos munkáját látta Deák szörnyü előzékenysége által ilyeténképen kárba veszni.
Pedig hogy neki készült! Hogy kiszámitotta beszédének hatását a tisztelgőkre és Deákra magára! -

                         Hetven-kedő.

Mint általánosan tudva van, Deák Ferencz az "Angol királynő" szállodában lakik sub numero hetven-kettő.
Természetesen minden vidékről feljövő hazafi első kötelességének tartja őt fölkeresni, s a szállodai portás úgy tudja már a rendet, hogy a mint valaki azt mondja "Deák Ferencz" ő csak az ajtószámmal felel rá.
Igy érkezik oda egy fiatal meg egy öreg hazafi, a fiatal beszól a kapupáholyba:
"Deák Ferencz."
Visszafelelnek rá neki:
"Hetven-kedő."
- De már azt kikérjük magunknak, - mordul fel erre az öregebbik hazafi, - hogy Deák Ferenczet ne nevezze nekünk senki hetvenkedőnek, mert ő nem hetvenkedő.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.