Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Klasszikus kínai tanmesék XIV.

2012.05.30

                        TÜRELEM

Egy ember állami hivatalt kapott a városban. Közeli barátja meglátogatta, hogy búcsút vegyen tőle.
- Valamiről soha ne feledkezz meg, ha hivatalnok leszel - mondta -, légy mindig türelmes.
A férfi azt felelte, türelmes lesz. Barátja ezután még háromszor megismételte a tanácsot, a másik meg minden alkalommal egyetértőleg bólintott. Amikor a barát negyedszer is megismételte, a férfi haragra gerjedt.
- Hülyének nézel? Miért kell ilyen egyszerű dolgot újra meg újra elismételned?
- No látod, mennyire nehéz türelmesnek lenni! Csupán ezt ismételtem el néhányszor, s máris elveszítetted a türelmedet.
                                                               Xue Tao történetei


                 BECSÜLET

A korrupt tisztviselő be akarta bizonyítani, hogy szerény és becsületes. Mielőtt elvállalta új hivatalát, nyilvános esküt tett.
- Ha megvesztegetési pénzt fogadok el a jobb kezemmel, száz kelés nőjön rajta! Ha a bal kezemmel fogadok el vesztegetési pénzt, nőjön száz kelés azon is!
Pár nap múlva ügyfél jött hozzá, ezer ezüstöt ajánlott fel, ha kedvező döntést hoz a számára. A hivatalnok szerette volna elfogadni a pénzt, ám félt, hogy az esküje megfogan.
Az ügyfél, hogy kisegítse a csávából, szólt:
- Miért ne tehetném bele a pénzt a méltóságos úr ruhaujjába? A kezének semmi baja nem eshet, majd a ruha ujja rohad le!
A hivatalnok remeknek tartotta az ötletet, és odatartotta ruhája ujját.

                                                      Xue Tao történetei
 
          ABNORMÁLIS IDŐJÁRÁS

Hideg téli éjszakán a tábornok bort hozatott a sátrába. Gyertyaláng világított, a kályhában izzott a szén. A tábornok megivott néhány tálka bort, a homlokán kiütött az izzadság.
- Szokatlan időjárás van ebben az évben - mondta a tábornok. - Amikor hidegnek kellene lennie, hőség van.
Szavait meghallotta a szolgája, aki kint őrködött a hidegben. Belépett a sátorba, tisztelegve jelentette. -
Ahol a szolgája őrködik, uram, ott normális az időjárás.

                                                         Xue Tao történetei
 
               SAVANYÚ BOR

Su Qinnak nem sikerült hivatali állást szereznie. Egy nap apja születésnapját ünnepelték. Amikor Su Qin bátyja az apja egészségére ürítette poharát, az apa csettintett:
- Ó, milyen kitűnő bor!
Ám amikor Su Qin köszöntötte fel apját, az öreg összevonta szemöldökét, és felkiáltott:
- Micsoda savanyú lőre!
Su Qin felesége úgy vélte, valóban, a bor savanyú. Kért egy pohár bort az idősebb fivértől, de amikor ő köszöntötte fel vele, az öreg azt a bort is savanyúnak tartotta.
- De hisz ez ugyanaz a bor, amellyel a sógorom kínált téged!
- Szerencsétlenek! A legédesebb bor is megsavanyodik, ha ti értek hozzá!
                                                      Xue Tao történetei
 
         RENDELET A TIGRISEK ELLEN

Amikor Yang Shuxian állami hivatalt töltött be Jingzhou-ban, a tigrisek állandó rettegésben tartották a környéket. Yang rendeletet adott ki: hatalmas sziklába vésve utasította a tigriseket, hagyják el hivatali
működése területét.
Később Yangot áthelyezték Yulinba. Azt tapasztalta, hogy az emberek engedetlenek vele szemben, ezért célszerűnek vélte, ha hasonló parancsot ad ki a renitensek ellen. Írt a Jinghzou-i elöljárónak, készíttessen másolatot a tigrisek ellen hozott intézkedéséről. A Jinghzou-i elöljáró teljesítette kívánságát, embereket küldött ki a sziklához, ám a tigrisek széttépték a rendeletmásolókat.
Az elöljáró válaszlevélben tájékoztatta Yangot a tragédiáról.

                                                        Song Bai hei Chao
 
          A JÓ EMBERT KÖNNYŰ BÁNTANI

A falu szélén, az út melletti templomban fából faragott istenség szobra állt. Egy járókelőnek vizesárok keresztezte az útját, elcipelte a szobrot, hídként átvetette az árkon, és keresztülment rajta. Másik járókelő megsajnálta az istenséget, visszavitte a helyére, ám a képmás megharagudott, mert ez az ember nem mutatott be áldozatot neki. Megátkozta, hogy fájduljon meg a feje.
Az alvilági szellemek elképedtek.
- Büntetlenül elengedted, aki átgázolt rajtad, megátkoztad, aki segített. Miért?
- Hát nem értitek? - kérdezte az istenség. - A jó embert könnyebb bántani.
                                   Xiao Zan (A nevetés dicsérete)
[49
                EGYÜTT NEVETNI

A vak ember nagy társaságban időzött. Amikor társai nevettek, ő is nevetett.
Megkérdezték, min nevet. Azt felelte:
- Ha ti nevettek, bizonyára van okotok rá. Megfosztanátok a nevetés örömétől?
                                                              Xiao Zan
 
           AZ ALACSONY ZSÁMOLY

Yu Gongnak volt egy alacsony zsámolya. Valahányszor le akart ülni rá, egy-egy téglát rakott a zsámoly lábai

alá. Később kényelmetlennek találta a téglarakosgatást, és szólt a szolgájának, vigye fel a zsámolyt az emeletre. Amikor az emeleten leült rá, ugyanolyan alacsonynak találta a zsámolyt, mint a földszinten.
- Érdekes, azt mondják, hogy fent magasabb, de én ezt egyáltalán nem veszem észre! - mondta.


                                           Ya Nüe (Mulatságos tréfák)
[50
 
   HOGYAN LEHET TŰT CSISZOLNI A MOZSÁRTÖRŐBŐL

Egy gyermek, ahelyett, hogy iskolába ment volna, az utcán játszadozott. Látta, hogy valami öregasszony mozsártörőt csiszol a kövön. Kíváncsi lett rá, mit csinál.
- Tűt csiszolok belőle, hogy legyen mivel megvarrni a ruhámat - felelte az öregasszony.
A kisfiú nevetett:
- Hogy gondolod, hogy tűt csiszolhatsz akkora mozsártörőből?
- Nem tesz semmit - mondta az öregasszony. - Ma is csinálom, holnap is, holnapután is. A mozsártörő nap mint
nap kisebb lesz, s egy nap tű lesz belőle.
A gyermek megértette a példabeszédet, és elment az iskolába.

                                                    Qian Que Lei Shu

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.